Kempingkoncerttől az irodalmi szalonig

 
A Petőfi Irodalmi Múzeum, ahogy mondani szokás, szélesre tárta a kapuit a Múzeumok Éjszakáján. Költői koncert egy szoba-konyhában, felolvasószínház, paródiaest, Esterházy Péter - Charlie Parker - Vázsonyi János triója, valamint Kazinczy korabeli tánc- és illemokítás. Ott jártunk.

 
A Ch. Parker-est  volt az est legjobban várt eseménye. A fél 10-kor kezdődő Esterházy Péter - Varga Tamás - Vázsonyi János trióra kígyózó sorok voltak kíváncsiak. Három terem is megtelt. A cím és szaxofonszóló után fogadásokat lehetett kötni, hogy melyik műből lesz majd a felolvasás. Helyszínelő egy meggyes pitét nyert, amit aztán szépen elfelezett, azzal, hogy bemondta a tippet: Hrabal könyve. Merthogy csak fél pitét nyert.
Esterházy előtt ugyanis Varga Tamás színész olvasott fel Julio Cortázar Az üldöző című novellájából. Varga alapvetően túlgesztikulálta, túljátszotta a szerepét, ez az esetek nagy részében jót tett az előadásának, néhány helyen azonban túlcsavarta a mondatokat, főleg a mondatvégi zárlatokat. Az óriásira nyújtott monológ után, melybe Vázsonyi nem csak szaxofonjátékával, hanem néhány végszavazással is részt vett, következett Esterházy. A hrabaltalanított Hrabal könyvéből a végét olvasta fel, ahol az Úr, aki mint tudjuk, nem tud szaxofonozni, meghívja (pontosabban felhívja) magához Charlie Parkert.
Esterházy jó tempóban előadott poénjaira vevő volt a közönség, Vázsonyi János pedig egyszerre játszott a hangszerén, és egyszerre játszotta az Urat, aki nem tud szaxofonozni. Mindkettőt remekül játszotta, azt is, hogy tud játszani, és azt is, hogy nem. A felolvasás után még ráadásnak a klasszikus jazzdarabot, a Take Five-ot játszotta el.  

<< vissza

Fotó: Reviczky Zsolt